Plébánia  Temetőszabályzat
|
|
|
|
|
Oldal 1 / 5
 5720 Sarkad, Szent István tér 7. Tel.: 66/270-471
A templom védőszentje: Loyolai Szent Ignác.
Szentmise: minden vasárnap 9 óra.
Anyakönyvezés Gyulán
Összlakosság: 10 818 fő
Katolikusok száma: 934 fő
Hittanosok száma: 25
Lelkipásztori kisegítő és hitoktató: Karsai Károly akolitus
Ellátja: Gyula plébánia.
Plébániája 1138-ban már említve van. Papjai: László 1332-35, Péter 1336, Tamás 1337. 1487-ben Hathy Balázs a plébánosa. 1552-ben plébánosa két forintot adott a zsinatra indulóknak. Temploma a mai belvárosi református templom helyén állt. 1696-ban a Gyulához tartozó területek bejárásakor azt írják, hogy van benne egy szép, nagy, de kissé romos és fedetlen templom. Az újraalapítástól az egyházmegye fölosztásáig A plébániát 1829-ben állítják vissza. Első plébánosa Király Antal lett. Az első tanító Matolcsi György volt, szintén 1829-től.
1836. június 16-án áldotta meg Fejes József gyulai plébános esperes az első templom alapkövét. A sarkadi római katolikus iskola 1833-ban épült, 2 szobából állott. Egyik szoba a tanító lakása, másik a tanterem volt. 1838-ban Sarkad város elöljárói értesítik a plébánost, hogy Vitkovics Eugén kántor az udvarába egy kutyakölyökért bemászott gyereket bottal úgy megvert, hogy az álla megsebesedett és rövid időre eszméletét is elvesztette. Kérik, hogy a kántort vonja felelősségre. Az első fennmaradt pecsétjének felirata "AD S: IGNAT: C 1838: SIG: ECCL: ROM: CAH: PAROCH: SARKAD". 1844-ben három kép van a templomban. Egyik Szűz Máriát, a másik Szent Jánost a harmadik Szent Ignácot ábrázolta. 3 harangja van a templomnak. A plébános azt írja a gyulai esperesnek, hogy 1829 előtt a sarkad környéki híveket Tamásdára és Illyére vitték az éppen ott tartózkodó szerzetesnek, hogy keresztelje meg őket. Így a keresztelés tényét csak tanúkkal tudják igazolni. 1845-ben 765 a katolikusok száma. A plébános engedélyt kért a püspöktől a templomnak léckerítéssel való körülkerítésére, mert az asszonyok a környékről a templom cementes falát lekaparva a port súrolásra használják.
1846-ban a plébános építési anyagot kért a kis iskolaszoba kibővítésére az uradalomtól.
1848-ban három osztályban 28 gyermek járt a katolikus iskolába. A kastélyban Szent István tiszteletére van szentelve a kápolna, Illye településen pedig a Boldogságos Szűz tiszteletére.
1849. augusztus 18-án elhunyt Nyári Ferenc Szeged-Rókusi plébános, tábori lelkész a magyar honvéd csapat fogolytáborában kitört kolerában. A következő nap temették Sarkadon.
1857-ben 61 gyermek jár iskolába. 1858-ban a templom és a plébánia épületét kijavították. Ebben az évben a plébános jövedelmét 36 hold föld képezi, de egyharmadát nem lehetett használni. 1866-ban újra tatarozzák a templomot kívülről. Püspöki Alajos plébános a május 1-jén kitört tűzvészben károsodott család javára gyűjtést indít. 1867-ben a plébánia épületét is kívülről tatarozzák. 1869-ben Naumann József gyulai esperes értesíti a plébánost, hogy az esőzések miatt járhatatlanná vált utak miatt az espereskerületi gyűlést bizonytalan időre elnapolja.
1870-ben a templomtornyot és a plébánia tetőzetét renoválták. 1878 a plébános az egyházközségi iskola fenntartására 5%-os adót vetett ki a hívekre egyenes adójuk után. 1880-ban gróf Almássy Kálmán sarkadi uradalma évi bevételének 2 %-ával támogatta az egyházat. Ezen felül az iskola számára 100 forintot utalt ki. 1881-ben 71 katolikus vallású gyermek járt iskolába. 1885 novemberétől 1886 júniusáig szünetelt a tanítás a dühöngő toroklob járvány miatt. 1887-ben elkészült a temetőben a Püspöky-Zay-féle családi sírbolt kápolna. Felújították a templomot és a plébánia lakot. 1888-ban 44 gyermek járt négy osztályba. 1008 a katolikusok száma.
1895 novemberében írta a nagyváradi püspök Kreznerich György sarkadi plébánosnak: "A templomot további intézkedésig zárja be!" Legfeljebb a harangozást engedje meg. A harangozó a sekrestyén át menjen be a templomba, és úgy a toronyba harangozni. (Annyira veszélyes lehetett az előző templom tornya.) Főleg gyerekek ne menjenek a harangozóval, mert "könnyen veszélyes helyen időzhetnének". "Egy esetleg egészen más helyen építendő egészen új templomra vonatkozó lelkészi véleményét várom."
1895. november 15-én Schlauch Lőrinc bíboros, püspök írja: a Bihar vármegyei m. kir. Államépítészeti Hivatal 1895. november 12-én veszélyesnek nyilvánította a sarkadi templomot és hosszabb időre bezáratta a fenyegető veszély kikerülése céljából. A sarkadi plébános tegyen sürgős jelentést, hogy alkalmas helyen talált ideiglenes kápolnát istentiszteletek végzésére.
|
|
|
|
