Plébániája 1332-37-ig van említve először, amikor Péter nevű plébánosa 20 garast fizetett a pápai tizedszedőknek. A feltételezett plébániatemplom alapjait 1971-ban találták meg a Törökzugi lakótelep építésekor. A román kori templom hosszúsága 22,5 méter, szélessége 8,8 méter. A gótika korában a templomot átépítették az előző lebontásával, így a hossza 50 méter, a szélessége 18,5 méter lett. 1398-ban IX. Bonifác pápa Losonczi Lászlónak, a gyulai uradalom birtokosának kérésére a gyulai plébániatemplom látogatóinak, mely Szűz Mária tiszteletére van szentelve, száz napi búcsút engedélyez.

1422-ben István gyulai plébános egy telket vásárol a templom részére, mely a plébánia épülete mellett helyezkedik el. Gyula városa ebben az időben két püspökség határán állott. A Fehér-Körös jobb partja a Váradi egyházmegye, míg bal partja az Egri egyházmegye területéhez tartozott. Így a vár kápolnáját Miklós egri címzetes püspök szenteli fel az apostolok tiszteletére 1445-ben. Ebben a században épít föl egy kápolnát Deák István Nagyboldogasszony mennybemenetelének tiszteletére. A plébániatemplomban volt egy köztiszteletben álló feszület. Erre hagyta 1510-ben Ajtósi Mihályné aranyos keszkenőjét. 1518-ban Mátyás gyulai plébános mielőtt eltávozna, rendbe hozatja a plébániához tartozó fürdőházat, malmot és iskolát.

1520-ban egy horvát származású plébános "archipresbiteralis ecclesia"-nak nevezi a gyulai plébánia egyházat, ahol több pap él, és élükön egy prépost féle szolgál. Ez év nyarán Csatári Bálint, a gyulai plébános apáti jobbágya jelen van Medgyes átadásakor. 1528-ban a Szent Móric kápolna igazgatója Szőke János. 1553-ban még két igazgatója van említve. 1532-ben Szapolyai János király három napot töltött a gyulai plébánián a plébános vendégeként. Ebben az évben említés történik egy orgonakészítőről, aki Gyulán lakik és egy Gergely nevű orgonistáról. A kórház, mely egyben az öregek és az elszegényedettek részére menedékház is volt. A Szent Elek tiszteletére szentelt kápolna mellett állott.

Volt még a városban egy Szent Miklós tiszteletére szentelt kápolna is. 1559-ben a török előrenyomulása miatt a gyulaiak eladták a plébánia kincseit és hadi szereket vásároltak rajta. 1561-ben még fennállt a plébánia, mert a plébános még bírta Apátit, a plébánia régi birtokát. 1566-ban a törökök elfoglalják a várat. 1583-ban Possevino Antal jezsuita azt írja, hogy a gyulai katolikus hívek Váradra járnak misére a nagy ünnepeken. 1585-87 években Ladó Bálint jezsuita látogatta a gyulai katolikusokat. Papjai: Péter 1332-37, Márton 1339-1400, Temesközi Demeter István 1422-27, Imre 1445-58, János 1469, Antal 1492, Mátyás 1508-18, Vinográdi Máté 1518-20, Gerlai Ábrámffy János 1520-29.

Első - mint azt az oklevél kritikai kutatások megállapították - hamis okleveles említése "Julamonostora" néven történik, a leleszi alapító levélben, 1214-ben. Boleszló váci püspök a Gyulától keletre lévő Árpa falut a kolostornak adományozza, akinek az apátját Lőrincnek hívták. 1313-ban Károly Róbert király két oklevelet állít ki Julamonostorában. Valószínűleg bencés szerzetesek lakták. Ezt követően nem található oklevéli említése. 1420-ban Maróthy János V. Márton pápától engedélyt kapott, hogy Váriban Szent László tiszteletére egyházat s mellé a cseri barátok részére kolostort építsen. Ezt azonban végül is Gyulán építi föl a Boldogságos Szűz tiszteletére. Szentélyének alapjai az Epreskert utcában láthatók. A templom hossza 35 méter, szélessége a hajóban 10 méter, a szentélyben 7 méter.

1452-ben már bizonyosan a barátoké volt, mert április 21-én itt tartották közgyűlésüket. 1490-ben itt tartották rendtartományuk új elöljárójának megválasztását is. Corvin János halála után özvegye, Frangepán Beatrix Gyulára jön lakni, és itt hal meg 13 éves leánya, Corvin Erzsébet 1508-ban, a ferencesek templomába temették el. 1510-ben anyja is követi leányát, és őt is a barátok templomában temetik el. Szerémi György szerint, több előénekessel együtt énekelte a zsolozsmát mindkét temetésen. 1531-ben orgona készül a templomba, és ekkor emelik konventi rangra a kolostort. 1533-ban a ferencesek itt tartották közgyűlésüket. 1535-ben 23-an tartózkodtak a kolostorban. 10 misés pap, 5 növendék és 8 segítőtestvér. Katonai Pál volt a guardian, Dobszai István, Teremhegyi Bika Péter, Atyai Tamás igehirdetők, Apczi Barnabás, Battyáni György és Kanizsai Benedek gyóntatók, Szigeti Tamás és Izdenczi György kántorok és Etei János, a begina-apácák gyóntatója. A segítő testvérek közül három volt kovács és egy borbély. Ebben az évben engedélyt kapnak arra, hogy kertjükben szőlőt termesszenek. 1542-ben itt állították fel hittudományi főiskolájukat is.

A protestantizmus terjedése miatt az erdélyi országgyűlés elrendelte a szerzetesházak feloszlatását, így 1556-ban megszűnik a kolostor. Értékeiket az ecsedi várban helyezték el. Ezek között volt egy hímzett miseruha, melyre a szent kereszt volt hímezve, felette a fiait saját vérével tápláló pelikánnal, alatta Szűz Mária és János evangélista között az Úr Jézussal, legalul pedig Szent Péter és Pál apostolok. 1510-től a gyulai vár számadásaiban rendszeresen szerepelnek az itt lakó beginák (a ferencesek harmadik rendjébe tartozó közösségben élő nők) járandóságuk 8 köböl búza, 8 köböl köles, 4 hízott sertés. Pontos helye nem határozható meg. Valószínűleg a ferencesek kolostora közelében állhatott. A Barát utcában volt a begináknak 1533-ban egypár jobbágytelkük. A ferencesek úgy határoznak, hogy a beginák fejezzék be a házról-házra való koldulást, inkább hagyatkozzanak rokonaik segítségére. Fejezzék be gyermekek tanítását is, hogy ne adjanak alkalmat a támadásokra az új hit képviselői részéről. Távolítsák el a kapuból Szűz Mária szobrát is, hogy ne adjon okot a támadásokra. 1561-ben még kiszolgáltatják nekik a vár jövedelméből a búzát, de nem mint járandóságot, hanem mint alamizsnát. A török uralom előtt szűnhetett meg.

Első - mint azt az oklevél kritikai kutatások megállapították - hamis okleveles említése "Julamonostora" néven történik, a leleszi alapító levélben, 1214-ben. Boleszló váci püspök a Gyulától keletre lévő Árpa falut a kolostornak adományozza, akinek az apátját Lőrincnek hívták. 1313-ban Károly Róbert király két oklevelet állít ki Julamonostorában. Valószínűleg bencés szerzetesek lakták.

Ezt követően nem található oklevéli említése. 1420-ban Maróthy János V. Márton pápától engedélyt kapott, hogy Váriban Szent László tiszteletére egyházat s mellé a cseri barátok részére kolostort építsen. Ezt azonban végül is Gyulán építi föl a Boldogságos Szűz tiszteletére. Szentélyének alapjai az Epreskert utcában láthatók. A templom hossza 35 méter, szélessége a hajóban 10 méter, a szentélyben 7 méter. 1452-ben már bizonyosan a barátoké volt, mert április 21-én itt tartották közgyűlésüket. 1490-ben itt tartották rendtartományuk új elöljárójának megválasztását is. Corvin János halála után özvegye, Frangepán Beatrix Gyulára jön lakni, és itt hal meg 13 éves leánya, Corvin Erzsébet 1508-ban, a ferencesek templomába temették el. 1510-ben anyja is követi leányát, és őt is a barátok templomában temetik el. Szerémi György szerint, több előénekessel együtt énekelte a zsolozsmát mindkét temetésen.

1531-ben orgona készül a templomba, és ekkor emelik konventi rangra a kolostort. 1533-ban a ferencesek itt tartották közgyűlésüket. 1535-ben 23-an tartózkodtak a kolostorban. 10 misés pap, 5 növendék és 8 segítőtestvér. Katonai Pál volt a guardian, Dobszai István, Teremhegyi Bika Péter, Atyai Tamás igehirdetők, Apczi Barnabás, Battyáni György és Kanizsai Benedek gyóntatók, Szigeti Tamás és Izdenczi György kántorok és Etei János, a begina-apácák gyóntatója. A segítő testvérek közül három volt kovács és egy borbély. Ebben az évben engedélyt kapnak arra, hogy kertjükben szőlőt termesszenek. 1542-ben itt állították fel hittudományi főiskolájukat is.

A protestantizmus terjedése miatt az erdélyi országgyűlés elrendelte a szerezetesházak feloszlatását, így 1556-ban megszűnik a kolostor. Értékeiket az ecsedi várban helyezték el. Ezek között volt egy hímzett miseruha, melyre a szent kereszt volt hímezve, felette a fiait saját vérével tápláló pelikánnal, alatta Szűz Mária és János evangélista között az Úr Jézussal, legalul pedig Szent Péter és Pál apostolok. 1510-től a gyulai vár számadásaiban rendszeresen szerepelnek az itt lakó beginák (a ferencesek harmadik rendjébe tartozó közösségben élő nők) járandóságuk 8 köböl búza, 8 köböl köles, 4 hízott sertés. Pontos helye nem határozható meg. Valószínűleg a ferencesek kolostora közelében állhatott. A Barát utcában volt a begináknak 1533-ban egypár jobbágytelkük.

A ferencesek úgy határoznak, hogy a beginák fejezzék be a házról-házra való koldulást, inkább hagyatkozzanak rokonaik segítségére. Fejezzék be gyermekek tanítását is, hogy ne adjanak alkalmat a támadásokra az új hit képviselői részéről. Távolítsák el a kapuból Szűz Mária szobrát is, hogy ne adjon okot a támadásokra. 1561-ben még kiszolgáltatják nekik a vár jövedelméből a búzát, de nem mint járandóságot, hanem mint alamizsnát. A török uralom előtt szűnhetett meg.

1924. február 16-án az apostoli adminisztrátor felmentette Brém Lőrinc prelátus kanonokot helynöki tisztségéből, és dr. Lindenberger János debreceni prépost-plébánosra bízta az egyházmegye magyar részeinek vezetését. Ezzel megszűnt Gyulán a püspöki helynökség. Március 25-én a belvárosi templom harangjai is megérkeztek. A nagy harang súlya 1420 kg, hangja D. A középső harang Góg János földész és felesége Gergely Ágnes adománya, súlya 600 kg, hangja G. Augusztus 14-17. nagy napjai a Gyulai Plébánia történelmének. Az Alföldi Katolikus Nagygyűlés III. Kongresszusát Gyulán tartotta. Megtisztelte jelenlétével dr. Schioppa Lőrinc pápai követ is. A város vendégei voltak dr. Glattfelder Gyula csanádi, dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspökök, dr. Horváth Győző kalocsai érseki helynök, felszentelt püspök. Ebben az évben megszervezésre kerül az állandó katolikus lelkészség a kórházban. 1925-ben a plébános 19 fővel Rómába zarándokol.

1926-ban a József főherceg Szanatóriumban állandó katolikus lelkészséget szerveznek. Ebben az évben Gyulán a negyedik kápláni állás is létrejön. Július 4-én Vlagyovits István gyulai születésű pap újmiséjét mutatta be a belvárosi templomban. 1927-ben a józsefvárosi hívek önálló plébániává való szerveződése anyagi okok miatt meghiúsul. A plébánia épületét két új káplánszobával kibővítik. Szabados Antal káplánt a katolikus gimnázium hittanárává nevezik ki. 1928-ban az elhunyt Takácsy Lajos kántor utódaként Huszár Lászlót választják meg. Ebben az évben a plébános pappá szentelésének tizedik évfordulójára a hívek az anyatemplomban a kórus alatti részen művészi kivitelű kovácsoltvas rácsot készíttettek. A józsefvárosi hívek külön ünnepség keretében köszöntötték plébánosukat.

1929. január 1-jén meghalt dr. Karácsonyi János választott püspök, városunk szülötte, a nagyváradi székes-káptalan nagyprépostja, országos nevű történettudós. Temetése január 4-én történt Gyulán a Szentháromság temetőben. Gyula városa emléktáblát helyezett el szülőházán, az utcát pedig róla nevezte el. A józsefvárosi iskola két tanteremmel bővült és színpad is kialakításra került az egyik teremben. November 19-én báró Apor Vilmos plébánost az apostoli kormányzó Csolt-i címzetes apáttá nevezte ki. 1930. április 12-én elkészült az anyatemplom új Rieger orgonája. Szeptember 1-jétől a József Szanatóriumban a betegek ápolását a szombathelyi Annunciata apácák vették át. 1932. június 28-án a Szentháromság kápolna zsindelyes tetőzete az arra haladó kisvasút mozdonyának szikrájától kigyulladt és leégett.

A gyulai árvaház az alapítványi vagyon elértéktelenedése következtében megszűnt. Az alapítvány vezetője a Szalézi rendnek adta át az épületet, fiúkollégium céljára. Első igazgatója Harangozó János szaléziánus atya lett. A szerzetes tanítónők, akik eddig az árvaházban laktak, a Szív házba költöztek át. A Gyulai Polgári Kör és a Katolikus Kör Egyesült Katolikus és Polgári Kör név alatt egybeolvadt. 1932. szeptember 8-án a plébános vezetésével 478 hívő zarándokolt különvonattal Máriarandára, először a világháború óta. November 19-én áldotta meg dr. Lindenberger János apostoli kormányzó a gyulavári Szent Erzsébet kápolnát, melyet gróf Pongrácz Jenő építtetett néhai gróf Almássy Erzsébet emlékére. Ez év őszén mennek először hitoktatni a káplánok autón a tanyasi iskolákba.

  1933. május 4-én leplezték le Göndöcs Benedek mellszobrát a róla elnevezett népkertben. Októberben a nyugdíjba vonult Zimmer József józsefvárosi kántor helyébe új kántort választott az egyháztanács. Mivel a józsefvárosi képviselők nem értettek egyet a szabályosan történt kiírással így a képviselőségükről tiltakozásuk jeleként lemondtak. Így az új kántort a csonka testület választotta meg Árvay Béla személyében. 1934. februárjában megalakul az egyházközségben az Actio Catholica (AC) Gyulai Szervezete. Október 21-én megalakul a Katolikus Legényegylet a KALOT, dr. Szabó János német káplán vezetésével. December 1-jén kezdte meg működését az ún. Egri Norma. A szegénygondozást szegényház létrehozásával kívánták megoldani, melyet Ferencrendi Szegénygondozó Nővérekre bíztak. A nővérek két protestáns diakonisszával karöltve látják el a külső szegények gondozását. 1935. február 24-én az AC Katolikus napot rendezett Gyulán. Az előadók közt volt P. Bangha Béla SJ. és Huszár Károly v. miniszterelnök. Augusztus 24-én a plébános pappá szentelésének 20. évfordulóján elhatározás születik, hogy gyűjtés útján napközi otthont létesítenek a máriafalvi hívek részére, mely a plébános nevét fogja viselni. 1936. június 6. a máriafalvi napközi otthon alapkőletétele. Szeptember 20. pedig az Otthon fölszentelésének ünnepe. Az Otthon udvarán egy harangláb állt, melyre a harangot dr. Follmann Jánosné adományozta. 1937. július 1-jén kezdte el működését az első Egyházközségi nővér, Németh Modeszta irgalmasnővér. Szeptember 12-én a plébános megáldja azt a kő keresztet, melyet a gyürkehelyi tanyaterületen Góg János gazdálkodó készíttetett. 1938. február 22-25-ig a KALOT Gyulán az egész környék bevonásával vezető tanfolyamot rendezett. Dr. Márki Barna Békés vármegye alispánja az egyházközség világi elnöke. Július 3-án aranyvonaton Gyulára érkezett a Szent Jobb. Egy szakasz koronaőr és számos méltóság kísérte. Az állomásról az anyatemplom előtti díszsátorig körmenetben kísérték. Az emberek áhítattal vonultak el előtte. A budapesti Eucharisztikus Kongresszuson a gyulai hívek nagy számban vettek részt a plébános vezetésével. Szeptember 4-én került az anyatemplom tornyának ormára az újonnan aranyozott kereszt, Szalai Ferenc bádogos és szerelő-segéd végezte a nyaktörő mutatványt. Szeptember 10-én az egyházközség gyűjtésből telket vásárolt, hogy a galbácskerti és krinolinkerti hívek részére napközi otthon épüljön rajta. Tekintettel a jubileumi évre a Szent István nevet viselje majd.

1939. augusztus 4-én lett elhelyezve a Temesvári úton épülő Szent István Ház alapköve. 1940. április 28-án hirdette ki Beliczey Miklósné, a főispán neje, hogy közbenjárására Horthy Miklósné 5.000 pengő építési segélyt eszközölt ki a Szent István Otthon félbe maradt építésére. Szeptember 8-án hálaadó istentiszteletet tartottak a nagytemplomban Erdély egy részének visszatérése és Nagyváradnak, a püspökség székhelyének fölszabadulásának örömére. 1941. január 15-én szentelte föl a plébános a gyulai Szent István Otthont.

1941. január 22-én történt nyilvánosságra hozatala annak az örvendetes eseménynek, hogy dr. báró Apor Vilmos gyulai apát-plébánost XII. Pius pápa győri püspökké nevezte ki. Két évet töltött káplánként Gyulán, 23 évet pedig plébánosként. Apor Vilmos püspökké szentelése február 24-én Gyulán történt az anyatemplomban.

Utóda Glacz Mihály. 1942. június 28-30-ig a Szociális Misszió Társulat gyulai csoportjának 25 éves jubileumi ünnepsége volt. Az ünnepi szentmisét báró Apor Vilmos győri megyéspüspök mondta. Augusztus 8-án vette meg az egyházközség Gyulaváriban az önálló lelkészség számára a Császár-féle gyógyszertár épületét. Az első lelkésze Novák Gyula lett. A tél folyamán az A.C. családvédelmi előadásokat szervezett, melyet nagy számban látogattak az emberek. 1943. március 1-jén megnyílik az iskolában a gyermekkonyha, naponta 180-200 gyermek kap ízletes ebédet. Elek Lajos nyug. pénzügyigazgató az egyházközség világi elnöke. Május 9-én áldotta meg a plébános Szabadkán az Illés-féle kereszt helyébe fölállított új keresztet. Június 15-én, pünkösd harmadnapján volt a bérmálás. Dr. Scheffer János szatmári megyéspüspök, a nagyváradi latin szertartású püspökség apostoli kormányzója 443 fiút és 518 leányt bérmál meg segítőjével, Fiedler István c. püspökkel. A bérmálást követően könyörgő körmenetet tartottak a győzelmes békéért, melyen a hívek nagy tömegben vettek részt. 1944. március 19-én német csapatok megszállták Magyarországot. Ezt követően Gyulán is megjelennek a német alakulatok. A gimnázium épületébe német egységeket telepítenek. Május 6-án felállítják a gettót, majd június végén Békéscsabára szállították Gyula zsidó lakosságát, ahonnan németországi koncentrációs táborokba szállítottak mintegy 380 személyt, akikből nagyon kevesen tértek vissza. Szeptember végén október elején a szovjet csapatok kiűzték a német megszállókat. Gyula polgári lakosságából kb. 30-an vesztették életüket a harcok alatt. Az egyházi épületek kisebb mértékben szenvedtek csak kárt. Karácsonykor megkezdődött a német származású gyulai lakosok, a nők 18-30, a férfiak 18-45 éves korig való begyűjtése "málenykij robot"-ra. Január 10-én indult el a Szovjetunióba Gyuláról az 53 vagonból álló szerelvény, melyen kb. 550 gyulai származású polgár volt. Közülük 64-en a lágerekben pusztultak el. Az utolsó csoport 1949-ben tért haza. 1945. április 2-án vértanúhalált halt Apor Vilmos győri püspök, egykori gyulai plébános. Március 30-án egy részeg orosz katona halálosan megsebesítette, miután megtagadta, hogy a győri püspökvárba menekült nőket kiszolgáltassa nekik. A plébános tiltakozik az egyházi földek államosítása ellen, mert azok nagy része a tanítói és kántori javadalomhoz tartozott, az alkalmazottak fizetésére szolgált. Április 6-án Angelo Rotta pápai nuncius elhagyta Magyarországot. Szeptember 16-án XII. Pius pápa Mindszenty József veszprémi püspököt esztergomi érsekké, Magyarország herceg-prímásává nevezte ki. Szeptemberben a plébános megáldotta a Szentháromság temetőben épített Kaczvinszky kápolnát.

  1946. július közepén a belügyminiszter feloszlatta a KALOT 631, és a KALÁSZ 576 csoportját és a többi katolikus és vallásos egyesületet. 1947. vízkereszt napján a furtai hívek megjelentek Gyulán, hogy visszavigyék Czilli István káplánt maguknak. Föltették a teherautóra és elindultak Sarkad felé. A plébános kérésére a rendőrség Sarkadon föltartóztatta a káplánt elrablókat, és visszakísérte őket Gyulára. Mivel a plébános nem egyezett bele, hogy a hivatalosan ide helyezett káplánját elvigyék, nehezen, de a furtai hívek eltávoztak. Dr. Deméndy Sándort nevezi ki az egyházi hatóság a gimnázium igazgatójává a nyugalomba vonult Gogl Lajos helyére. A következő tanévtől megszűnik a kötelező hitoktatás. Pintér László a nagyváradi egyházmegye Magyarországra eső részének püspöki helynöke meglátogatta az egyházközséget. Júniusban az orosházi Mária-napon a plébános vezetésével kb. 100 gyulai hívő vett részt. A választások miatt a tanítás később kezdődik. A bérházban újabb tantermeket alakítanak ki, hogy a 8 osztályosra kibővített iskola diákjait el tudják helyezni. Novemberben az egyházközség motorbiciklit vásárolt, hogy a tanyai hitoktatást könnyebben el tudják látni. 1948 februárjában a feloszlatott KALOT helyett megalakult az egyházközségi ifjúsági csoport 25 leány és 20 fiú részvételével.

1948. április 25-én tartották meg Gyulán a Mária-napot. A városból és a környékről mintegy 15 000 katolikus vett részt rajta. Az oltár a Kossuth téren a jelenlegi szociális otthon falánál volt felállítva. Fő dísze a pápai színek előtt elhelyezett józsefvárosi Mária szobor volt. A szentmise prédikációját Mindszenty József hercegprímás bíboros esztergomi érsek mondta, fölelevenítve a Nádi Boldogasszony tiszteletét. A szentmisét követően a körmenet a kórházat megkerülve a Városház utcán át vonult a belvárosi templomhoz, ahol a Te Deum zárta az ünnepet. A körmenetben az Oltáriszentséget Grősz József kalocsai érsek vitte. A körmenet alatt az áramszolgáltatás szünetelt. Ezen a napon Rákosi Mátyás Mezőhegyesen tartott népgyűlést. Az előre megrendelt különvonatokat, mellyel a hívek Gyulára jöttek volna, a vasút az utolsó pillanatban lemondta, a kocsikkal érkező embereket visszafordította a rendőrség, hogy ne jöjjenek Gyulára. Délután 3 órakor volt a díszgyűlés a gimnázium udvarán. Alig kezdődött meg az áramszolgáltatás, megint megszűnt. A megnyitó beszéd és még Dudás püspök beszéde is elhangzott, de ezután be kellett kapcsolni az előkészített aggregátort, hogy a hangosító berendezés működjön. A gyűlés után a máriafalvi Apor otthon udvarán Lourdes-i barlangot áldottak meg a Mária-nap emlékére. A beszédet Hamvas Endre csanádi püspök mondta. Ekkor fogant meg a gondolat Pintér László helynök lelkében, hogy Gyulán a Nádi Boldogasszony tiszteletét fel fogják újítani.

Pünkösd napján Pintér László helynök 506 fiút és 621 leányt bérmált. Május 28-án a városháza dísztermében szülői értekezletet hívott össze a polgármester az iskolák államosítása ügyében. A parlament meghozta a törvényt, hogy az egyházi iskolákat állami tulajdonba kell venni, mert az oktatás az állam feladata. Nyár folyamán megtörténik az iskolák átadása. A szülői tiltakozás ellenére a hatalom végrehajtotta a törvényt. Az osztályokból eltávolítják a feszületet. November 3-án a szerzeteseknek ki kell vonulniuk az iskolákból, megvonják tanítási jogukat. A józsefvárosi kántori lakásba, mely üresen állt, beköltözik P. Mohos Gábor domonkos szerzetes. Még két társa követi Gyulára, de itt tartózkodásuk rövid ideig tartott. Növekszik a nyomás a kommunista hatalom részéről a pedagógusokra, hogy ítéljék el Mindszenty hercegprímás magatartását, és írják alá a személye ellen tiltakozó ívet. Ugyancsak a katolikus papokat is felszólítják az ív aláírására, de azok megtagadják. December 26-án az Államvédelmi Hatóság hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával letartóztatta, és Budapestre, az Andrássy u. 60-ba hurcolta Mindszenty József esztergomi érseket, bíboros hercegprímást. A városházára hivatják az összes katolikus papot és felszólítják őket, hogy prédikáljanak újév napján a demokrácia eredményeiről.

1949 januárjában a pedagógusok sorra látogatják a szülőket és Mindszenty ellen próbálják hangolni őket. Február 8-án a Budapesti Népbíróság Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtotta. Március végén a megyei kórházból eltávolítják az irgalmas nővéreket, akik 70 éven keresztül ápolták a betegeket Gyulán. Egy szentbenedeki gazda bejelenti, hogy a tanyáján eddig folytatott misézési lehetőséget tovább nem engedheti, mert nagyon fenyegetik. Szabados Antal hittanárt is kikezdték a gimnáziumban. Főleg Midszenty ügyével kapcsolatban. Fokozta még a feszültséget az, hogy valaki a gimnáziumban kiszúrta Rákosi Mátyás fényképének a szemét. Hosszú vallatások voltak, a gyanú a kongreganistákra terelődött. Az ügy kapcsán 11 leányt kizártak a diákszövetségből. Az ősz folyamán a hittanórák csatlakozó óraként tarthatók csak. Folytatódik a hittanosok lemorzsolása. Cilli István hitoktatási engedélyét bevonják a demokráciával szemben tanúsított magatartása miatt. Dr. Blanár László, az MDP elnöke és dr. Kardos György városi főjegyző megjelentek a plébánián, és azt kérték, hogy karácsonykor a templomban a papok prédikáljanak a 3 és 5 éves tervről. A plébános válasza: "Nem tehetjük."

1950. január 2-án az egyházközség a még meglévő javadalmi földeket ellenérték nélkül fölajánlotta az államnak, mivel a korábban elvett és kiosztott földek után is az egyházközségnek kellett az adót megfizetni. Megszüntetik a kórházi lelkészi állást. Államosítják a bérház nem iskola céljára használt részét is, valamint a józsefvárosi kántorlakást. Egyedül az Esze Tamás utcai szolgálati lakás maradt meg kántorlakásnak. Nagyhéten a lelkigyakorlatot végző atya csak első beszédét mondhatta el, mert a hatóság felszólította, hogy a legközelebbi vonattal hagyja el a várost. A börtönben megszűnik a misézési lehetőség. A lelkész csupán a halálraítélthez mehet be vigasztalni. A gyerekeket minden vasárnap viszik az iskolával kirándulni vagy moziba, hogy ne tudjanak templomba menni. Megkezdődik a szerzetesrendek felszámolása és a szerzetesek internálása. Az év folyamán 2300 szerzetes és 8800 szerzetesnő veszítette el otthonát, közösségét, foglalkozását, ingóságait. A szerzetesek letartóztatásának nyomásával a kormány elérte, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar nevében Grősz József kalocsai érsek aláírta a kormánnyal kötött "megállapodást". Az úrnapi körmenet a belvárosban már csak a templom körül zajlott. A szentmise közepén a belvárosi templom ajtajával szemben megállt egy traktor és állandóan dudált és pöfögött, hogy zavarja az áhitatot. Ez történt a körmenet alatt is. A motorverseny résztvevői a körmenet alatt vonultak el a hívek háta mögött növelve ezzel a hangzavart.

1951-ben fokozódik a nyomás a hittanosokra. Folytatódnak a lebeszélések. A pedagógusok a családlátogatáskor megnézik, hogy otthon a falon van-e kereszt és szentkép. Május 19-én a kommunista hatalom felállította az Állami Egyházügyi Hivatal-t, úgymond az állam és a vallásfelekezetek közötti ügyek intézésére. Az ÁÉH nem szolgált másra, mint az egyházak ellenőrzésére és korlátok közé szorítására. A püspökségekre állami biztosokat telepítettek, akik ellenőrizék a főpásztorok papjaikkal és híveikkel való kapcsolatát. Csak az ÁÉH engedélyével lehetett püspöknek és plébánosnak valakit kinevezni. Október első vasárnapján Pintér László megáldotta a belvárosi templomban elkészült Nádi Boldogasszony oltárt. A kegykép Borsa Antal győri festőművész alkotása. Az ünnepségre eljöttek a környékbeli települések hívei és papjai.

1952-ben Pintér László püspöki helynöknek Szegedre kell költöznie. Ezzel megszűnik az egyházmegye önállósága. A nagyváradi egyházmegye Magyarországra eső részének irányítását a csanádi püspök kapta meg. A templomokat figyelteti a hatóság, hogy kik járnak misére. A plébános felhívja a két kántor figyelmét, hogy ha találnak biztosabb megélhetési lehetőséget, éljenek vele, mert az egyház nem tud számukra biztos életkörülményeket biztosítani. A Göndöcs kertből elvitték Göndöcs apát szobrát. A kertet Kultúr parknak nevezték el. Októberben Hamvas Endre bérmálást tartott. 70 fiú és 95 leány bérmálkozott.

1953 márciusában a Városi Tanács Sztálin halála alkalmából mindkét templomra kitetette a fekete lobogót. A parancs végrehajtását ellenőrizteti az ÁVÓ-val. 1954-ben a föltámadási körmeneten szép számmal jelentek meg az emberek. Szentkereszty Tivadar nyug. vármegyei tanfelügyelő az egyházközség világi elnöke. 1955 nagyhetében a rendőrség megtiltja, hogy a templomban a legények alabárddal őrizzék a szentsírt. Igen hideg volt ezen a tavaszon. Május 31-én is talaj menti fagyok voltak. Októberben Hamvas Endre püspök 162 fiút és 143 leányt bérmál meg. A templomban a hatóság ellenőrzi a papok prédikációját besúgók által. 1956 elején Glatz Mihály plébános kórházba kerül. Súlyos műtétet végeznek rajta. A forradalom hatására 450-re emelkedik a hittanosok száma. Október 30-án a rétsági páncélos ezred tiszti különítménye kiszabadította felsőpetényi fogságából Mindszenty József bíborost. Glacz Mihály plébános november 3-án meghalt. Még értesült a forradalom kitöréséről. A plébánián ravatalozzák fel. A Szentháromság temetőben helyezik örök nyugalomra. A plébánia vezetését Sófalvy Márton káplán veszi át. November 4-én a forradalom leverése után Mindszenty József bíboros az USA Nagykövetségére menekült. 1957 februárjában fél vagon ruhanemű érkezik az A.C. nyugatnémet és belgiumi szervezetétől. A csomagok felbontása előtt a hatóság fémkereső detektorokkal ellenőrzi, hogy nincs-e fegyver a külföldről érkezett segélycsomagokban.

Dr. Rózsa Jenő 1957. március 15-én vette át a plébánia vezetését. Sófalvy Mártont Szarvasra helyezik. Helyére Gyulay Endre jön káplánnak. Október második vasárnapján Hamvas Endre püspök 241 fiatalt bérmált meg. 1958-ban tatarozásra került a belvárosi templom külseje, a homlokzat és a torony kivételével. Fölújították a csatornát és az ablakokat is. Ebben az évben 168 volt az elsőáldozók száma. Az év folyamán 250 tanulót a következő helyen hitoktattak a lelkészek: Gyula belváros I. II. III., Máriafalva, Ajtósfalva, Bicere, Farkashalom, Remete, Szt. Benedek, Gyürkehely. Mindkét templomban felújítják az orgonát. A plébánián felújítják a vízvezeték rendszert. Rácz János kántor nyugdíjba vonul. Ideiglenesen Szabó Béla józsefvárosi kántor látja el a belvárosi kántori teendőket is. 1960-ban kijavítják mindkét templom tetőzetét. Tímár Mihály érkezik káplánnak. Az elsőáldozók száma 120. 1961. április 8-án meghalt Vlagyovits István ny. lelkész. Sulik János jön káplánnak. Ez évben megszűnik az iskolai hitoktatás. Június 18-án Szegeden pappá szentelik Galbács Dénes gyulai származású diakónust. Július 1-től Bálint József a belvárosi kántor, aki átvette a józsefvárosi kántori feladatokat is. 1962. február 28-án meghalt Szabados Antal ki 44 évet töltött Gyulán, mint káplán, mint gimnáziumi hittanár. Réthy István jön káplánnak. Tatarozzák a Szent József templomot kívülről. Október 7-én Endrey Mihály püspök 356 fiatalt bérmált meg. Dr. Korompai Viktor nyug. főállatorvos az egyházközség világi elnöke.

Októberben megnyílt a II. vatikáni zsinat. 1963. augusztus 28-án közös vacsorát rendeztek azoknak, akik részt vettek a józsefvárosi templom tatarozásában. Mintegy 60 főre terítettek a plébánián. Csak templomi hitoktatás van. Télen a Szív-ház kápolnájában. A gyerekek száma évről-évre csökken. Nagy ünnepélyességgel ünneplik meg októberben a józsefvárosi templom megáldásának 100. évfordulóját. 1964-ben még tovább csökken a hívek aktivitása. Az egyházi adó nem fedezi a személyi kiadásokat. Kovács Andor és Csapó László a káplán. A temetők tartják fönn az egyházat. Szeptember 15-én az Apostoli Szentszék megbízottjai budapesti tárgyalásuk végén megállapodást és jegyzőkönyvet írtak alá a magyar állam és a katolikus egyház viszonyáról. 1965. március 7-én életbelépett az egész országban a liturgikus reform. A liturgia nyelve a magyar lett. December 8-án véget ért a II. vatikáni zsinat. 1966-ban mindkét templomban megtörténik a harangok villamosítása. Kartal József jön második káplánnak. 1967 júniusában Ijjas József csanádi püspök 338 fiatalt bérmál meg. 1968-ban eladásra kerül a józsefvárosi sekrestyés ház. Az árából átrakják a templom cserépfedését. 1969-ben 79.915 Ft folyt be egyházfenntartás címén. 1840 befizetés történt. Ezeknek fele 50 Ft alatt fizetett. 532 hívő 50-100 Ft között, és 226 hívő 100 ft-on felül. Ettől az évtől kezdve a Nádi Boldogasszony búcsút augusztus 15-én vagy a hozzá közelebb eső vasárnapon tartják. 1970. január 9-én meghalt Kovrig Gyula káplán, a Szentháromság temetőben temetik el. Megtörténik a belvárosi templom teljes külső tatarozása. A vakolatot a tégláig leverték és három réteg vakolással fedték, majd a kifestésre is sor került. A Műemlékvédelmi Hivatal is hozzájárult a munkálatokhoz. A búcsú alkalmával Udvardy József áldotta meg az elkészült munkát. 1971-ben folytatódnak a tatarozási munkák az egyházközség templomain, kápolnáin és épületein. Szeptember 28-án reggel fél 9-kor Midszenty József bíboros eltávozott a budapesti amerikai követségről, és a bécsi pápai nuncius gépkocsiján elhagyta Magyarországot. 1972-ben 178 fiatalt bérmált meg Udvardy József püspök. A templomokba hangerősítő berendezést szereltek fel. 1975-ben elkészül mindkét templomban a szembemiséző oltár és az ambó. 1976-ban Kartal József káplán Röszkére kerül plébánosnak. 1978. január 5-én amerikai küldöttség különrepülőgépen hazahozta a magyar királyi Szent Koronát és a koronázási ékszereket. 1978-ban teljesen újra festették belülről a belvárosi templomot. Bajnai István és Nagy József a káplán. 1980. augusztus 11-én meghalt dr. Rózsa Jenő c. apát, esperes, plébános életének 80., papságának 57. évében. A Szentháromság temetőben temették el.

Bielek Gábor 1980 őszén foglalta el plébánosi hivatalát, majd hamarosan püspöki tanácsosi kinevezést kap. 1981-ben Máriafalván a Kisfaludy utcában megvételre került egy ház, kápolna céljára. Dávid Béla nyugdíjas lelkész költözött a szolgálati lakrészbe és látta el a kápolna szolgálatát élete végéig. Halála után a káplánok jártak ki misézni. Fodor Imre a káplán. Ebben az évben a plébánia épületének falát átfűrészelve szigetelik. Udvardy József püspök úr 93 fiatalnak osztotta ki a bérmálás szentségét. Az év folyamán nyugatnémet segélyből P. Szőke János közreműködésével egy-egy Dantherm kályhát kapott az egyházközség a két templomba. 1982-ben Udvardy József püspök pappá szentelte Szegeden a Dómban Juhász János gyulai születésű diakónust, ki másnap vasárnap délelőtt mutatta be első szentmiséjét a gyulai Nádi Boldogasszony templomban. 1983-ban Karácsonyi János egyháztörténész születésnek 125. évfordulóján emlékülést rendeztek Gyulán a Városi Tanács dísztermében. Kretovics László a káplán. Egy nyári nagy vihar megrongálta a Szt. József templom keresztjét. 1984-ben kívülről tatarozzák a Szentháromság kápolnát, melyet Udvardy József püspök úr áldott meg október 11-én délután l6 órai kezdettel. Bielek Gábor plébánost, püspöki tanácsost püspöke a Szűz Máriáról nevezett Gyulamomostori c. apáttá nevezi ki. 1985-ben 148 fiatalt bérmált meg Udvardy József megyéspüspök. Dr. Herjeczki János ügyvéd az egyházközség világi elnöke. A plébános levélben kéri a Városi Tanács elnökét, hogy a Városi Múzeumban raktározott Göndöcs szobrot helyezzék vissza az eredeti helyére.

1986. május 23-án báró Apor Vilmos vértanú győri püspököt végleges nyughelyére helyezték a győri székesegyház Szent László-kápolnájában. A beszentelést Pataky Kornél győri püspök végezte. Ebben az évben a Szentháromság temetőben betonút készült. Juhász János a káplán. 1987-ben a nyugdíjba vonult dr. Udvardy József helyébe, a Szentatya Gyulay Endre Szeged-Rókusi plébánost nevezte ki Szeged-csanádi püspöknek, aki korábban Gyulán is működött káplánként. A Szentháromság temető ravatalozóját fölújítják. Ebben az évben készül el a belvárosi templom mennyezetének secco festése Patay László munkájaként. 1988-ban a Szent József templom mennyezetét is kifestik. Mindkét templomban megfestésre kerül a volt gyulai plébános, vértanú győri püspök Apor Vilmos képe. Paulik István adományaként Józsefvároson megnyílik a Szűz Mária Kegy- és Emléktárgyak Gyűjteménye. Dénes Zoltán a káplán. Megjelenik a Nádi Boldogasszony Hírnöke kiadvány, a gyulai Római Katolikus Egyházközség értesítője. A Szent József temetőben 450 méter új drótkerítés készül. Július 23-án a plébános 44 zarándok kíséretében II. János Pál pápa ausztriai szentmiséjére zarándokolt. A Nádi Boldogasszony búcsúi szentmiséjét Gyulay Endre püspök úr végezte. A búcsú előtt szombaton megtartották a gyermekbúcsút a dobozi templom körüli parkban, mely búcsú 1981 óta folyamatosan összefogta a környékbeli hittanos gyermekeket. A politikai életben az enyhülés jelei mutatkoznak.

1989. május 5-6. A Magyar Demokrata Fórum gyulai szervezete a városi tanács dísztermében báró Apor Vilmos-emlékülést szervezett. Bakos Ildikó domborművét elhelyezik a belvárosi templom falán, mely Gyula volt plébánosát a vértanúhalált halt győri püspököt, Apor Vilmost ábrázolja. Kovács József a káplán. Újra engedélyezik a Megyei Kórházban való misézést. Kovács József a káplán. Húsz csoportban 380 hittanost oktatnak a lelkipásztorok az iskolákban. Június 30-án jogutód nélkül megszűnik az ÁÉH. Augusztus 30-án kihirdetik a szerzetesek szabad működésének lehetőségét. Összeírásra kerülnek a volt egyházi ingatlanok. Az egyházi földeket az egyház nem kéri vissza természetben, csak az iskolákat és a szolgálati lakásokat. Szeptemberben 400 négyzetméter aszfaltút készül a Szent József temetőben. A Törökzugban az átadott plébánosi javadalmi kert helyében az egyházközség 12 garázst kap tulajdonba, amit bérbe ad. Ebben az évben a hittanbeíratás a plébánián van. Akit egyszer beírattak a szülei, nem kell minden évben újraíratni. Az önkormányzati iskolákban csatlakozó órában vannak a hittanórák. Dr. Kardos Mihály a káplán. 1990 tavaszán a belvárosi templom homlokzatát kijavítják és a toronnyal együtt kifestik. Augusztus 1-gyel Bielek Gábor plébánost püspöke Békéscsaba-Erzsébethely plébániára helyezi át plébánosnak.
Helyébe Réthy István püspöki tanácsos, c. apát kerül. Egy időben foglalja el a plébániát Németh László káplánnal 1990. augusztus elsején. 1991. március 9-én megalakul a 236. Sz. Maróthi János Cserkészcsapat dr. Baranyó Géza, dr. Mánya Tibor, Nagy Péter, Németh László és Buda Annamária vezetésével. Május 4-én Esztergomban újratemették Mindszenty József bíborost. Május 28-án dr. Habsburg Ottó meglátogatja a várost és püspöki szentmisén vesz részt a belvárosi templomban. A plébános zarándoklatot vezetett Esztergomba Mindszenty József sírjához, valamint Apor Vilmos sírjához Győrbe. A Református Egyházzal közösen az egyházközség létrehozza a PIETAS Temetkezési Kft-t. Az egyházközség hívei a plébános vezetésével Nagyváradra zarándokolnak. Augusztus 1-gyel újraindul az egyházközség iskolája, a Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola és Gimnázium. Az iskola igazgatójává a főpásztor Petróczki Zoltánt nevezte ki. Az általános iskolai részben külön osztályt indítanak a református diákok számára. Ebből a részből válik ki 1994-ben a Magvető Református Általános Iskola. A gimnáziumban a diákok egyharmada református vallású, de vegyesen vannak az osztályokban. A hittanórák felekezet szerint. A püspök a gyulavári plébániát oldallagos ellátásra Gyulához kapcsolja. Bálint József kántor 32 évi szolgálat után nyugdíjba vonul. Az egyházközség visszakapja iskola céljára az államosított iskoláit, a Kossuth téri gimnázium épületét és az Erkel téri általános iskolai épületét. Augusztus 16-20-ig lelkipásztori látogatáson hazánkban tartózkodott II. János Pál pápa. Az egyházközség ifjúsági csoportja Németh László vezetésével Budapesten a Népstadionban vett részt a Szentatyával való találkozáson.

1993-ban Vass Gábor lett a kántor. Visszahelyezték Göndöcs Benedek szobrát az eredeti helyére. Megalakul a Magyar Máltai Szeretetszolgálat gyulai csoportja. A Szent József templom tetőzete és tornya viharkárt szenvedett. A toronykeresztet le kellett venni és újra megerősíteni Németh László káplán áldotta meg a visszahelyezés előtt. A városháza dísztermében december 7-én megalakult az Apor Vilmos Emlékbizottság gyulai tagozata. Elnöke dr. Bányász Vince ügyvéd lett. 1994. július 29-én Szűz Mária fatimai szobrát hozták Gyulára. Sok zarándok vett részt az ünnepi szentmisén. A megyéspüspök Réthy István plébánost Szarvasra nevezte ki plébánosnak, Németh László káplánt pedig a szerveződő katonai püspökség számára engedte át.

1994. augusztus 1-gyel a főpásztor Kovács József szemináriumi spirituálist nevezte ki gyulai plébánosnak. Mellé segédlelkésznek az újmisés Veréb Lászlót helyezte. A plébános beiktatása augusztus 15-én a Nádi Boldogasszony búcsú alkalmával Gyulay Endre püspök úr által történt. A plébánia belső felújítása során a teljes villanyhálózat és padlóburkolat felújításra került. A plébánia fűtése a földgáz bevezetésével korszerűsítve lett. A karácsonyi éjféli misét a Gyula Rádió egyenes adásban közvetítette. Józsefvároson az éjféli mise alatt kigyulladt a szabálytalanul szerelt villanyhálózat kapcsoló szekrénye. 1995 március végén emlékeztek meg boldog emlékű Apor Vilmos halálának 50. évfordulójáról a városháza dísztermében. Az ünnepi szentmisét a püspök úr végezte. Húsvét vasárnapján kezdődött városunkban a Pax Romana és a Nyugat-európai Protestáns Szabadegyetem szervezésében egy ökumenikus találkozó 200 résztvevővel. A záró szentmisét a főpásztor végezte, a prédikációt Vályi Nagy Ágnes svájci református lelkésznő mondta. Áprilisban 40 elsőáldozó járult az Úr asztalához. Május 13-án ballagott az újraindulás utáni első IV. osztály a Karácsonyi J. Katolikus Gimnáziumban. Az ünnepi szentmisét a főpásztor mutatta be.

Megjelent az egyházközség új lapja a Gyulai Hírlap mellékleteként, Gyulai Katolikus Tudósító címen. Augusztus végével Vargyas Emil diakónust lelkipásztori gyakorlatra a püspök úr Gyulára helyezte. Az egyházközség az 1950-ben államosított Temesvári úti óvodája és a Jókai u. 30 sz. alatt lévő iskolaépület helyett megkapta tulajdonba, a Béke sgt. 57 sz. alatti óvodát, az un. Széll villát, óvoda céljára. 1996 márciusában a plébános a hívek egy csoportjával Velencébe zarándokolt Szent Gellért sírjához az egyházmegyei zarándoklat keretében. Pünkösdi búcsúra Csíksomlyóra zarándokoltak a hívek a káplán vezetésével. Júniusban Ábrahám István nagyprépost a Szent Gellért ereklye őre, a szegedi Dóm plébánosa Szent Gellért ereklyéjét magával hozva ünnepi szentmisét mutatott be a belvárosi templomban egyházmegyénk első vértanú püspöke tiszteletére, halálának 950. évfordulóján. A nyár folyamán az egyházközség tulajdonba visszakapta az Apor Vilmos tér 1. sz. alatti iskola épületét kollégium céljára. A nyár folyamán az óvoda és kollégium felújítása részben megtörtént. Felújításra került a Mária-házban lévő klubhelység az épület hátsó falának aláfalazásával és új vizesblokk kialakításával. A munkálatokat Schriffert Mihály és társai végezték, társadalmi munkában. Augusztus 1-jével Vargyas Emil a káplán.

A paphiány miatt Gyulavári mellett még Sarkadot, Sarkadkeresztúrt és Kötegyánt is Gyulához csatolta a főpásztor. Vasárnap a szentmisék rendje a következő: 8 óra Józsefváros, 10 óra belváros, 18 óra Szentháromság kápolna. Augusztus 11-én a búcsú délutánján a főpásztor fölszentelte az elkészült Apor Vilmos Óvoda épületét és a Szent Anna Kollégiumot. Szeptember 1-jével Bauer Csaba diakónust lelkipásztori gyakorlatra Gyulára helyezte a főpásztor. Szeptember 7-én a káplán és a diakónus vezetésével a hívek egy autóbusszal a Szentatya miséjére zarándokoltak Győrbe. Szeptember 15-én Radnára zarándokolt a plébános egy busznyi zarándokkal.

Szeptember 23-án megkezdődött a Gyula TV-ben az egyházközség rendszeres műsora az Út, igazság, élet. Hetente 15 percben, egyszeri ismétléssel. Október 23-án Bielek Gábor c. apát felszentelte az elkészült Kálváriát. A stációk Kiss György szobrászművész alkotásai. Az ősz folyamán a csíkszeredai árvaház részére gyűjtött ruhát és cipőket a plébános vezetésével kiszállították. 1997 farsangján egyházközségi bált rendezett az ifjúsági csoport. Február 20-án megalakult a Mogyoróssy Könyvtárban a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége gyulai szervezete, a KÉSZ. Helyi elnöke dr. Herjeczki János lett. Húsvét vasárnap a 10 órai szentmisét követően volt a föltámadási körmenet a belvárosi templom körül. Az úrnapi körmenet a Józsefvároson szokott lenni. Május 24-én a város önkormányzati iskolába járó hittanosai részére a plébánián majálist tartottak. A Nádi Boldogasszony búcsú alkalmával a belvárosi templomban a püspök úr megáldotta Apor Vilmos volt gyulai plébános, Simon M. Veronika székesfehérvári festőművésznő által festett képét, melyet a szentély falán helyeztek el. Augusztus 1-jével a főpásztor Ficz Gábor újmisést helyezte Gyulára káplánnak. Szeptember hónapban a plébánia teljes tetőzetét lebontották és újrafedték.

November 9-ére Apor Vilmos vértanú püspök boldoggá avatására Rómába a plébános két busznyi zarándokkal utazott. November 15-én szombaton az országban először Gyulán emlékeztek meg boldog Apor Vilmos vértanú püspökről. A szentmisét Gyulay Endre Szeged-csanádi, Bosák Nándor Debrecen-nyíregyházi, és Tempfli József nagyváradi püspökkel együtt 35 pap mutatta be. A hívek nem fértek be a belvárosi templomba. A kívül maradtak televízión keresztül kísérhették figyelemmel a templomban történteket. Decemberben a hajnali miséken reggel 6 órakor 50-60 fő vett részt. 1998. február 21-én ifjúsági találkozót rendeztek az egyházközség fiataljai 80 fő részvételével. Márciusban a nagyböjti lelkigyakorlat keretében 67 fő vette föl a józsefvárosi templomban a betegek szentségét. Április 18-án egyházmegyei hittanos találkozó volt a plébánián. 1300 gyermek és kíséretükben hitoktatók jöttek Gyulára. A MÁV különvonatot indított Szegedről. A találkozó nagyon szépen sikerült. A fő szervezők Bálintné Turai Erzsébet és Batki Ottó hitoktatók voltak. A Göndöcs Benedek Szakiskola öt éves évfordulóján a ballagási szentmisét a főpásztor mutatta be.

Június 20-án szombaton délután 15 órakor ünnepi szentmise keretében felavatásra került a belvárosi templom előtti téren boldog Apor Vilmos bronzból öntött egészalakos szobra, Bocskay Vince szovátai szobrászművész alkotása. A szobor Gyula városának önkormányzata, a Képzőművészeti Lektorátus, valamint a hívek adományából készült. A szobor létrejöttén sokat munkálkodott dr. Mánya Tibor, az Apor Emlékbizottság gyulai csoportjának elnöke. Az ünnepségen Gyulay Endre, Tempfli József katolikus püspökök és Tőkés László református püspök jelenlétében, nagy számú pap és 2000 hívő vett részt. Augusztus elsejével Salamon László lett a káplán. Gyenes Csaba diakónus pedig lelkipásztori gyakorlatra érkezett. November 8-án az elkészült Apor oltárt, Lakatos Tibor alkotását a plébános szentelte meg. A hívek adományából sikerült a belvárosi templom homlokzatáról a galambokat eltávolítani. 1999 nyarán új kántort alkalmazott az egyházközség Bíró Tamás személyében. A plébánost a püspök kinevezte a Gyulai Esperesi Kerület esperesévé, valamint a főpásztor fölterjesztésére a Signatura Apostolica, szentszéki bíróvá. Elkészült az egyházközség jubileumi almanachja és falinaptára.

A 2000. jubileumi szent évben máriaradnai egyházmegyei zarándoklaton volt az egyházközség egy csoportja. A plébánia falára boldog Apor Vilmos és Göndöcs Benedek emlékére márványtáblát helyeztek el. A józsefvárosi két szoborfülkére is emléktábla került. Petik Ambrusnak a Cserkész Ház, Deák János licenciátus és Ravusz István plébános emléke a belvárosi templom falán lett megörökítve. Gorliczky Simon első csabai plébánosra és két Gyulán elhunyt káplánra a Szentháromság kápolna falán elhelyezett márványtáblával emlékeztünk. A belvárosi és a józsefvárosi templom jubileumi zászlaját Gyulay Endre püspök úr áldotta meg. A Karácsonyi János Katolikus Iskola és a Göndöcs Benedek Szakiskola is egy-egy iskolazászlót kapott. 2001 húsvétján egyházközségi zsinat került meghirdetésre.